Nézze meg galériánkat!
Döröske a 8-as főút felől Molnaszecsődről a Katafa irányába vezető úton küzelíthető meg. Gyalogos túristáknak azonban ajánlott Vasvár irányából a Kismákfa-Nagymákfa-Döröske útvonal, amely szép természeti környezetben (ártéri ill. erdei őt) vezet az egyre ismertebb üdülőhelyre.

Döröske neve már 1244-ben feltűnik a forrásokban, és magát a Szent Jakab-templomot is említi már egy 1276-ban kelt olevél. A falu birtokosa a környékbeli Nédasdi, Sári és Káldi családokkal rokon Döröskei család, amely itt építette ki központját, feltehetően ők építették a 13. század közepén a templomot és annak közelében egy megerődített lakótornyot is. A Döröskeiek egészen a középkor végéig a falu birtokosai maradtak, a család kihalása után Nádasdy majd a Festetics család birtokába került. A templom a török korban pusztulásnak indult, de a 18. században helyreállították. Nagyobb építkezés azonban nem történt, csopán a 19. század végén egy újabb helyreállítás során vágtak rá új ablakokat és nyitottak új fúbejáratot a nyugati homlokzaton; Ennek köszönhetően viszonylag érintetlenül megőrizte középkori formáját, és az 1992-es kutatás és tatarozás után az addig jellegtelen épületből egy igaz Árpád-kori kistemplom lett.

A templom a falu mellett, temetővel körülvéve, a Rába és a Herpenyő ártere fölé kiugró domgerincen szép természeti környezetben helyezkedik el. Maga a templom kisméretű téglaépület, egyhajós, félköríves szentéllyel. A szentély eredeti, románkori félkupolás boltozattal fedett, a hajó bizonyára sík fedésű volt, ma 19. századi porosz süveg boltozata van.

Korábban kívülről elsősorban az épület tömege mutatta a középkori eredetet, az 1992-es kutatás során azonban számos részlet került elő. A déli homlokzaton előkerült a befalazott egykori bélletes kapu ill. annak lefaragott előépítményének nyoma, az ajtó felett egy ugyancsak elfalazott félköríves záródású lőrésablak (további két ilyen ablak lehetett a 19. században nyitott nagyméretű ablakok helyén is). A szentélyen két eredeti ablak maradt meg, lefaragva előkerült a szentély falát tagoló féloszlopok maradványa, és az épületen egykor körbefutó félköríves ill. fogazott díszítésű párkány.

A épület egyszerű formái ellenér is nagyon rendkívül értékes, jól illeszkedik a nyugat-dunántúli Árpád-kori falusi templomok sorába. A ma még kevésbé ismert műemlék jól kapcsolható a Vasvár környéki hasonló emlékekhez (Csempeszkopács, Alsóújlak, Magyarszecsőd, Egyházashollós), sőt ezekből egy kisebb tematikus turisztikai út is kialakítható.


Ön a(z) 143975. látogatónk. - Impresszum