Nézze meg galériánkat!
A muravidék központjában, Muraszombatban a mai városközponttól kissé távolabb helyezkedik el a középkori eredetű, de ma szecessziós hajójával és magas tornyával domináló Szent Miklós-plébániatemplom.

A szlovén kutatás a templom eredetét még a 11. századra vezeti vissza, az első biztos adatok azonban csak a 13. századból származnak. 1252-ben már említik a belmurai (muraszombati) esperességet (ami már eleve feltételezi a templom meglétét) és 1292-ből már konkrét adat van a Szent Miklós templomról is. A város birtokosa és a templom kegyura a középkorban a felsőlendvai Szécsi család volt, a templom gótikus átépítése is az ő nevükhöz köthető. A nagyméretű, igényes kivitelű gótikus épület egészen a 20. századig fennállt, az 1910-12 között folyt építkezések során azonban a hajót lebontották és a megmaradt középkori szentély és kereszthajó (felette toronnyal) elé egy tágas szecessziós templomot építettek. Kívülről a sokszögzáródású szentély, gótikus mérműves ablakaival és a kereszthajó fölé épített torony első szintje jól jellemzi a középkori templom igényes kivitelét.

A középkori szentély a mai szentély mögött helyezkedik el, s egy szentélykörüljárón keresztül közelíthető meg. A gótikus tér két részből áll: a toronyaljából és a tényleges szentélyből, mindkét rész freskókkal díszített, az előbbiben a mennyezeten barokk festés, az utóbbiban egykor a falak teljes felületét fedő középkori falképek maradványai láthatók. A középkori freskók az alsóbb szinteken csak töredékesen maradtak fenn, de a boltívek között, az ablaknyílásokban és a mennyezeten szinte épen megmaradtak. A festmények az apostolok és a szentek mellett donátorokat is ábrázolnak, és látványos díszítőelemeket tartalmaznak. Művészettörténeti helyüket még nem határozta meg a kutatás, de minden bizonnyal ugyancsak az Aquila körhöz kapcsolhatók.

A középkori részek restaurálása évek óta tart, a helyiségeknek nincs funkciójuk, nehezen közelíthetők meg.

 


Ön a(z) 153562. látogatónk. - Impresszum